2.Èvad 19.Rèsz

Hát ez a nap is elèrkezett,ez az utólsó előtti bejegyzèsem ha csak nem jut eszembe írni mèg egy èvadot ,ezen kívűl majd jön mèg egy rèsz de az csak ilyen össze foglaló lessz.
Jó olvasást.







Kezemben remegni kezdett a papír,a gyerek apja nem justin nem tudom felfogni nem tidtam pontosan mi törtènik körülöttem ,szemeim meg teltek könnyekkel kètsègbe esetten vezettem justinra szemeimet aki mogyoró barna szemeivel kèmlelte arcom.
-Nick az...kezdtem zokogásba s össze rogytam a padlón justin próbált felkaparni a földről de csak leült mellèm.
-Drina semmi baj..szorított magához majd homlokon csókolt.
-Justin sajnálom..sajnálom..sajnálom..ismètelgettem ezeket a szavakat s justin forró könnycsepje folyt arcomra ,nem bírom ezt,besokaltam..


                                                    Justin:


Már egy hèt telt el,Audrina nem eszik nem iszik mèg a szobából sem hajlandó kijönni,több orvos is látta már de senki nem tud semmit mondani amivel előrèbb tartanánk, Az ikrekre Chaz vigyáz amíg Audrina helyre nem jön mostmár kezdek aggódni.
-Audrina ne csináld ezt .pusziltam meg homlokát de ő csak üveges tekintettel  bámult kifelè az ablakon.
-Kèrlek ..gondólj a gyerekre .
-Mègis mi fèle gyerekre justin? Nekem már vannak gyerekeim Noel ès Ruby ő nem az enyèm .nèzett le hasára majd újra az ablakra.
-Noelnek ès Rubynak szüksègük van rád.
-Rád van szüksègük justin..ígèrd meg hogy helyettem is szeretni fogod őket.mikor kimondta ezeket a szavakat szemèből egy könnycsepp hullott gyönyörű arcára.
Szemeimet el leptèk a könnyek s be vágtam magam mögött az ajtót,Kezdem azt hinni hogy Audrina nincs eszènèl ide  pszhichológusra lessz szüksèg ez így nem mehet tovább.
Telefonom csörgèse rángatott ki gondolatmenetemből Chaz hív.
--Ugye semmi gond nincs a kicsikkel? Teszem fel legelső kèrdèsemet.
-Nem tesó csak gondoltam felhívlak ès megkèrdezem hogy Drina jobban van e már.,válaszom csak egy hatalmas sóhaly volt.
-Ezek szerint nem.
-Chaz Audrina ki sem mozdul a szobából nem eszik nem iszik nem beszèl,kezdek aggódni èrte.
-Ha bármi van hívj . mondta majd kinyomtam a telefont.
Ès ha megpróbálnám felvidítani őt valamivel? Ez nem rossz ötlet.
Felkaptam kocsikulcsomat egèszen egy virág üzletig hajtottam mindent meg próbálok megtenni annak èrdekèben hogy Audrina jobban legyen.
-Jónapot uram miben segíthetek? Villantotta felèm egy hatvanas èveiben járó idős nő mosolyát.
-A legszebb rózsákat szeretnèm.viszonoztam ènis mosolyát pedig nem szokásom vèn aszonyokra  vigyorogni ès tegyük hozzá azt is hogy az idegeim már teljesen valahol az egekben járnak.
-Biztosan gyönyörű a hölgy.
-Igen az.
Kifizettem a rózsákat s be ültem a kocsiba telefonom csörögni kezdett megint Chaz hív.
--Szia apucii! Halottam meg kislányom èdes hangját a telefonban elmosolyodtam.
-Szia hercegnőm,Hogy è èrzitek magatokat?
-Jól..motyogta de hangjából le vettem hogy ez nincs így.
-Ne szomorkodj kincsem,amint èrted megyek veszünk neked egy babát jó?
-Jó de siess apa hiányzik anyuci.
-Ti is hiányoztok neki csak tudod anya most nem èrzi jól magát .
-De meg gyógyul?
-Persze hogy meg gyógyul,figyelj kincsem vissza adod nekem Chazt?
-Minden rendben Audrinával?
-Ugyan az,de figyelj oda az ikrekre majd mèg hívlak.tettem le a telefont s le parkoltam a ház elè,a lámpák nem ègtek a házban így sietősebbre vettem ès felrohantam az emeletre de Audrina szobája kulcara volt zárva.
-Audrina nyisd ki az ajtót ! Kezdtem el rángatni a kilincset de válasz nem jött így be rugtam az ajtót.
Audrina a földön feküdt eszmèletlenül a gyógyszeres doboz pár centire volt tőle ami már teljesen üres volt,szemeim megteltek könnyekkel nem bírtam vissza folytani a sírást.
Azonnal hívtam a mentőket majd audrina fejèt ölembe hajtottam.
-Ne csináld ezt Audrina .mondom miközben már hangom teljesen elcsuklik
Nyisd ki a szemed hallod? Szinte már órdítottam a fájdalomtól nem èrdekelt hogy mennyire nèznek most köcsögnek a nő akit szeretek itt fekszik a karjaimban eszmèletlenül.
-Uram kèrem fárafdjon ki így csak a munkánkat akadályozza rontottak be a mentősök szobába majd be zárták előttem az ajtót.Hívtam Chazt elmagyaráztam neki mi törtènt úton van ide.Már legalább fèl órája bent vannak de semmi.
-Van már valami fejlemèny? Èrintette meg vállamat Chaz
-Semmi ezer orvos bent van de mèg mindig semmi! Rúgtam bele a kanapèba
-Tesó higgadj le .
-Hogy a faszomba higgadjak le ? Oda bent a gyerekeim anyja van èrted ezt? Csuklott el a hangom makd szemeimet az ajtóra kaptam ami kinyílt azonnal az ajtóhoz siettem de amikor láttam hogy Audrinára húzzák a fekete zsákot megtorpantam ereimbem meg fagyott a vèr mereven bámultam Audrina testèt ,Chaz megszólalni sem bírt zokogásba kezdett ő is le húztam a zsák cipzárját s tenyerembe fogtam Audrina jèghideg arcát.
-Ne..ne ne ne ne a kurvaistenit! Szorongattam egyre jobban audrina mozdulatlan testèt .
-Justin..tesó engedd el.veregette meg vállamat Chaz szemei vèrvörösek voltak csak úgy mint az enyèmek .
A mentősök hordágyon vittèk el Audrinát majd be csukták maguk mögött az ajtót.
-AUDRINA! Üvöltöttem így próbáltam csíllapítani a bennem lèvő fájdalmat,nem akarom elfogadni nem akarok bele törődni hogy nincs többè az a nő aki a legfontosabb számomra
Audrina...


-